Natúr, organikus és biodinamikus borok
– mi a különbség közöttük és miért szeretjük?
Manapság – az élővilág legnagyobb örömére – kezd ismét divatossá válni a természetközeli szemlélet és a vegyszermentes, egészséges és fenntartható gazdálkodás. Na de mi a helyzet a szőlőskertekkel és a borokkal? Te is gondolkodtál már azon, hogy mi lehet a különbség a natúr, bio és biodinamikus gazdálkodás között? Rövid cikkünkben most ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Natúr bor
Natúr, naturális, természetes… a lényeg ugyanaz. A borász mind a szőlőtermesztésben, mind a borkészítésben a fenntarthatóságra törekszik, így ezeknél a tételeknél az alapanyag, vagyis a szőlő organikus vagy bioorganikus gazdálkodásból kerül ki, amit kézzel szednek le. A natúr boroknál nincs gépi segítség, így a szedés mellett a préselés is kézzel történik, amit később tartályokban, amforákban vagy hordókban érlelnek. Csak semmi adalékanyag! A naturális borokban nincs élesztő vagy kén, ugyanakkor a terészetes szulfitok engedélyezettek, amik segítenek a stabilitásban. A pincében a borászok már csak minimálisan avatkoznak bele a természetes folyamatokba, a gyönyörű natúr nedűt pedig szűretlenül, vagyis sur lie palackozzák le. Az itt keletkezett elhalt élesztősejtekből álló üledék a seprő, ami jellegzetes ízeket és kérmes szerkezetet, valamint frissességet kölcsönöz a bornak.
Organikus szőlőművelés, bio borok
Organikus, bio, bio-organkius, öko… szinte ugyanazt jelentik a szőlőművelésben és borkészítésben. Na de mikor kaphatja meg a termék ezt a nemes kitüntetést? Az EU komoly jogszabályrendszerének minden pontjának meg kell felelnie annak, aki ezt a minősítést meg szeretné kapni. A termőterületnek tisztának, vagyis mindenféle mesterséges vegyi növényvédőszer, műtrágya, gombaölő, gyom- és rovarírtó mentesnek kell lennie, így a BIO minősítés megszerzése minimum három év, vagyis a negyedik szüreten lehetséges.
Az organikus bor tehát csak organikus szőlőművelésből kerülhet ki, ahol a növekedés-szabályzók és a génmanipulációval előállított szaporító anyagok sem megengedettek. Ezeknél a tételeknél a must természetes cukor- és savtartalma, valamint a bor kémiai vagy fizikai szerkezete nincs megváltoztatva, nincsenek felesleges stabilizáló anyagok, amik beleszólnának a végső termékbe. Valamiben azonban az organikus gazdálkodás is enged: a bio bor ugyanis tartalmazhat szerves adalékanyagot, mint például élesztőt vagy a ként (100 mg/liter kéntartalom alatt).
Biodinamikus szemlélet a borkészítésben
A biodinamika egy másik kérdés. Van aki hisz benne, van aki nem. Ez már csak rajtunk múlik. Az azonban biztos, hogy a termőterületünknek és az egészségünknek csak jót teszünk azzal, ha a biodinamika elvei alapján műveljük a földünket. A biodinamika a Waldorf iskolák kapcsán is sokat emlegetett Rudolf Steiner osztrák filozófus nevéhez kötődik, aki a bio gazdálkodás mellett egy holisztikus rendszerben és éltfilozófiában képzelte el a földművelést, ami az asztrológiával és a holdfázisokkal is kapcsolatban áll.
A biodinamikus szőlőművelés lényege, hogy az ültetvényt egy önfenntartó ökoszisztéma, ahol minden mindennel kapcsolatban áll. A biodinamika fő mozgatórugói a kozmikus erők, amiket a földben elhelyezett preparatumok az év során összegyűjtenek, majd finomhatásokkal adnak át az egész birtoknak. A folyamat célja, hogy a földterület immunrendszerét megerősítsék, ezáltal pedig megelőzzék a tőkéket érintő betegségeket. Persze azok a borok, amelyek biodinamikusan működő szőlőskertből kerülnek ki meg is érdemlik a megkülönböztetést, éppen ezért ezeket a tételeket Demeter minősítésben részesítik. A Demeter minősítés a legrégebbi biocímke, ami a biodinamikusan előállított élelmiszereknek a védjegye.
Nézz szét a KraftKamra kínálatában található bio, organikus és biodinamikus tételek között, és találd meg a kedvencedet!
